Pálfi Norbert
IRODALOM,
SZÖVEG, INFORMÁCIÓ:
Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai
**************************************************
|
|
|
|
|
3. KÖNYV A G2 GALAXISBAN 3.3. Ebook-berendezések 3.3.3. Képernyők 3.3.3.4. A táblaképrnyők
fejlesztésének állása A táblaképernyők (flat panel displays)
azért érdemelnek figyelmet, mert az eddig csak hordozható számítógépekhez
használt folyadékkristályos táblaképernyők terjedni kezdtek asztali
változatban is. Ez annak a jele, hogy egyre nagyobb teret nyer ez a
technológia, amely kényelmesebb, kevésbé fárasztó a szemnek mint a
hagyományos katódsugaras képcső. Ezek az asztali képernyők aktív
TFT (thin film transistor) rendszerűek, akár „suszterszögből” is
jól láthatóak. A technológia tömegárucikké válása jelzi az üresedő helyet
a frissebb megoldások számára. A Cambridge Display Technology a
Seiko-Epsonnal közösen kifejlesztett színes, LEP (light emitting polymer =
fénykibocsátó polimer) technológián alapuló kijelzőjét a közelmúltban
mutatta be. Ez a technoógia az LCD képernyőnek megfelelő színdinamikával
rendelkezik. Kisebb fogyasztása mellett, ami a hordozhatóság szempontjából
fontos, legfontosabb jellemzőjének az árát tartják: nemcsak az LCD
kijelzőknél, de a hagyományos képcsöves monitoroknál is olcsóbb lesz
előállításának költsége.[1] DOANE, a Kent Displays társelnöke
tanulmányában így foglalja össze az utóbbi három évtizedben a kijelzők
fejlesztésének folyamatát: a ’70-es évektől kezdve a folyadékkristályos
kijelzők fejlesztésénél az volt a cél, hogy ugyanazt a képminőséget
érjék el, amit a katódsugár képcső. Ennek elérése után ma már az a cél,
hogy a kijelző az eredeti papírra hasonlítson. A hordozható
ebook-olvasóberendezések jövője a kijelzők fejlesztésétől
nagyban függ. A könnyű, tartós, takarékos és bármilyen fényben olvasható
kijelzők nélkülözhetetlenek az ebookhoz. Tanulmánya elsősorban azzal foglalkozik,
hogy a mai LCD kijelzők nagy fogyasztása miatt nem tud előrelépni a
hordozható berendezések ipara. A kijelzők első csoportja, a fényt
kibocsátók fogyasztják a legtöbb energiát. A második csoport, a környezeti
fényt visszatükröző kijelzők már jóval kevesebb energiát
fogyasztanak, teljesítményük kb. kilencszeres az első csoportéhoz
képest. Az átbillenő memóriát használó környezeti fényt visszaverő
monitorok viszont már az első csoporthoz képest minimum 150-szer
hosszabb ideig képesek ugyanannyi energiával folyamatosan működni. Ezek
a monitorok már csak akkor használnak energiát, ha a kijelzőt a
kijelző vezérlője frissíti. A két frissítés között a monitor
passzív, egyáltalán nem használ fel energiát. Ez egypercenkénti frissítés
esetén több mint 150-szer hosszabb üzembentartást tesz lehetővé. Ez az
úgynevezett cholesteric liquid crystal display, a Ch LCD. Fényereje a
hagyományos LCD kijelző duplája.[2] |
|
|
|
|